Szokásos hajnali úszására indult Audijával a huszonéves – nevezzük így – Péter, aki a rendelkezésre álló adatok szerint a megengedett 50 kilométer/órás sebességgel haladt keresztül a dunántúli falun az utána következő megyeszékhely uszodája felé autózva. Közepes forgalomban haladt a kora reggeli órán, szemerkélt ugyan az eső, de az út minden centijét kiválóan ismerte, hiszen a szomszéd településen nőtt fel, a közeli nagyvárosba járt iskolába.
Busszal, személyautóval, utasként és járművezetőként milliószor áthaladt már a községen, minden bizonnyal az összes fontos közlekedési tábla helyét ismerte a településen átvezető főúton. Pláne a két kereszteződés közül az egyikben számára kötelező megállást előíró stoptábláét. A közlekedési balesetek bírósági utóéletét bemutató sorozatunk e heti történetében kívülről nézve mégis érthetetlen védekezésbe kezdett vádlottként.
Nem sikerült leolvasni a rendszámot
Teljesen átlagos T kereszteződés áll a falu közepében emberemlékezet óta, a később vádlottá váló Péternek itt kellett volna lassítani, és megállnia. Ha jön bármi, ha nem. A balesetről később készült rendőrségi jegyzőkönyv szerint azonban megállás nélkül hajtott be a kereszteződésbe, és miközben kanyarodni kezdett, az Audi jobb eleje eltalálta a balról érkező Saab elejét. A szabályosan, elsőbbsége tudatában közlekedő járműben kartörést, vagyis nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett az autót vezető fiatal nő.
Két gyalogos állt a kereszteződésben lévő zebránál a zöld jelzésükre várva, az út két ellentétes oldalán. Mivel pontosan közöttük történt az ütközés, hiteles szemtanúi voltak a balesetnek. Mielőtt a váratlan ütközésből feleszméltek volna, a tanúvallomásuk szerint szinte ugyanabban a pillanatban előbb megállt, majd váratlanul továbbhajtott az Audi.
Ekkor gyorsan az úton keresztbe állt Saabhoz léptek, majd egyikük kihívta a mentőket és a rendőröket, míg a másik gyalogos kisegítette az autóból a sérült sofőrt.
Másik stoptáblás baleset utáni helyszínelés (Kép: police.hu)
Nincs törésnyom az Audin
Egyik szemtanúnak sem volt hirtelen annyi lélekjelenléte, hogy elindulásakor gyorsan leolvassa a továbbhajtó Audi rendszámát. Ennek ebben az ügyben később fontos szerepe lett. A térfigyelő kamerák későbbi átnézését követően természetesen azonosította a rendőrség a baleset helyszínét elhagyó járművet, viszont a jármű csak másfél nappal később került elő.
Ráadásul ránézésre sérülésmentesen, csupán a korából fakadó apróbb karcokkal itt-ott. Az elején semmiféle törésnek nem volt nyoma.
Jelentkezzen, aki látta a balesetet!
Sajnos újra és újra felkerülnek a rendőrség hivatalos oldalára ilyen kérések az egyenruhásoktól, olykor éppen cserbenhagyásos ügyekben. Most májusban egy kerékpáros keresésére indult akció, aki Pécsen okozott balesetet. Íme, a rendőrök esetleírása.
„Április 11-én 9 óra 30 perckor egy ismeretlen kerékpáros Pécsett, a Megyeri út 121. szám előtti parkolóban várakozott, majd keresztirányban elindult a Megyeri úton a forgalmi okból álló autók között a Pécs Plaza felőli oldal irányába. Ennek során fékezésre és irányváltoztatásra kényszerítette a tőle jobbról, a Megyeri úton a Keszüi út felé közlekedő világos színű autót, amely ennek következtében áttért a szemközti sávba, ahol érintőlegesen nekiütközött a forgalmi okból ott álló sötét színű autó oldalának. A kerékpáros megállás nélkül elhajtott a helyszínről a Pécs Plaza irányába.”
Kép: Getty Images
Mikor állapítják meg a cserbenhagyást?
Ha a pontos paragrafus számát kevesen tudják is, azzal minden jogosítvánnyal rendelkezőnek – és reméljük, kerékpárosnak – tökéletesen tisztában kell lenni, hogy a KRESZ 58. §-a megállási, meggyőződési és segítségnyújtási kötelezettséget ír elő a balesettel érintett járművek vezetői számára.
„A bűncselekmény két elkövetési magatartást határoz meg, egyrészről a helyszínen való megállás elmulasztását, másrészről pedig a baleset helyszínéről történő oly módon való eltávozás, hogy a balesettel érintett jármű vezetője nem győződik meg arról, valaki megsérült-e, vagy van-e olyan személy, aki segítségnyújtásra szorul” – mondja Janklovics Ádám közlekedési ügyekre specializálódott ügyvéd.
Janklovics szerint a bűncselekmény csak szándékosan követhető el. Megfogalmazása szerint „a jármű vezetőjének a tudata át kell hogy fogja a baleset bekövetkezésének tényét”. Tudnia kell arról, hogy baleset részese volt (észlelnie kellett azt), és ezek ellenére szándékosan elmulasztja a KRESZ-ben foglalt kötelezettségeit.
„Közlekedési ügyvédként elmondhatom, hogy nem zárja ki a szándékosság megállapítását az sem, ha az elkövető ittas állapotban van.” Ha épp az ittassága miatt nem észleli a jármű vezetője, hogy baleset részese volt, akkor ez neki egyértelműen felróható. Vagyis erre egyáltalán nem hivatkozhat. Ebben a konkrét ügyben nem is hivatkozott ilyesmire Péter, egészen mással állt elő.
Salgótarjáni cserbenhagyásos baleset után (Kép: police.hu)
Hogyan döntött a bíróság?
Az ügy nyomozati szakaszában a rendőrségen, majd a bíróság előtt is tagadta Péter, hogy balesetet okozott volna. Elismerte ugyan, hogy az Audijával hová és mikor autózott, azonban közölte, nem emlékszik arra, hogy balesetet okozott volna. Így az a kérdés irrelevánssá vált szerinte, hogy miért nem állt meg a stoptáblánál, hogy a baleset után miért nem győződött meg a másik járműben ülő(k) testi épségéről, hogy miért hajtott tovább.
Természetesen a hatóságok utánanéztek az autó sérülésének, esetleges javításának, szakértők vizsgálták a Saabon maradt festéknyomot és hasonlították össze az Audi fényezésével. Végül kiderült, hogy az Audin ütközőt cseréltek a baleset napján, arra egy bontott alkatrész került fel az eredeti helyére.
Fontos része az ügynek az egyik tanú vallomása, aki a rendőrségen és a bíróságon is állította, hogy látta, felismeri és azonosítja a balesetokozó járművezetőt, aki szerinte azonos a vádlottal. Ahogy az ügyet lezáró ítélet fogalmazott, a bizonyítékok ismeretében „a vádlott védekezését ki lehetett zárni”.
Végül bűnösnek mondta ki a bíróság az Audi vezetőjét cserbenhagyás miatt, egy év felfüggesztett börtönbüntetést és pénzbírságot szabva ki rá. A jogosítványát is bevonták két évre.
