Aki követi valamilyen szinten az autósportot, biztosan hallott már a tripla koronáról. Ez annak jár virtuálisan, aki megnyeri a Forma-1-es Monacói Nagydíjat, az Indy 500-at és a Le Mans-i 24 órás versenyt. (Erre eddig csak Graham Hill volt képes.) Mind közül azonban talán Le Mans az a megmérettetés, melyet a társai közül a legkevésbé kapcsol az ember ahhoz a bajnoksághoz, amelyben kiírják.
A sokáig különálló futamként, majd a sportautó-vb részeként rendezett futam 2012 óta a WEC versenynaptárjának ékköve. Visszagondolva azonban biztosan több Le Mans-győztest fel tudnánk sorolni az elmúlt évekből, szemben a WEC-bajnokokkal, ami jól is mutatja a verseny presztízsét. Erre persze rá is szolgált: a franciaországi egynapos megmérettetés már 102 éves, idén pedig a 93. kiadás rajtol el június 14-én délután 4 órakor.
Az idei 24 órás kapcsán tehát ez a dátum, amit érdemes megjegyezni, kiemelni mindenkinek, aki nagyszerű versenyt akar látni. Utóbbiért mondjuk kezeskedni nem tudunk, de talán nem is kell: túlzás nélkül mondhatjuk, hogy az endurance-versenyzés a modern aranykorát éli a rengeteg gyártóval, a népes mezőnnyel és a minőségi pilótafelhozatallal, Le Mans pedig extra fűszert ad mindehhez.
Az első tesztek már lezajlottak, így ízelítőt kaphattunk abból, mire is számíthatunk – a képre kattintva galéria nyílik!
Hol is van ez?
Ha pontosak akarunk lenni, akkor a Circuit de la Sarthe pálya a 24 órás verseny helyszíne. Ez részben közúti szakaszokból, részben a szintén itt található, „rendes” pályaként üzemelő Bugatti Circuitből áll össze. Hossza 13,626 km, a nyomvonalat pedig 38 kanyar tarkítja, egyik híresebb, mint a másik. A leggyorsabb versenygépek 3,5 perc alatt teljesítik is ezt úgy, hogy az immár évtizedek óta sikánokkal megtűzdelt Mulsanne egyenesben már „csak” 340-350 km/órás tempót érnek el az autók.
Le Mans tehát nem maga a pálya, hanem a város neve, ahol egyébként 140 ezren élnek. Erre a hétvégére azonban a populáció kb. 400-450 ezerre nő a csapatoknak és a nézőknek köszönhetően.
Ikonikus a körforgalmat jelző tábla a Mulsanne egyenes elején
Mivel lehet itt menni?
Idén három géposztályban indulnak autók a 24 órás versenyen, összesen 62 autó vághat neki a futamnak.
A Hypercar jelenti a csúcskategóriát: ha nem történik égszakadás, földindulás, közülük kerül ki az összetett győztes is. Zárt karosszériás versenygépek ezek nagyjából 700 lóerővel és legalább 1030 kilós tömeggel. A szabályalkotók részben szabad kezet biztosítanak a gyártóknak, így a dizájnok sem egységesek, de az erőforrások terén vannak a legnagyobb különbségek. Vannak hibrid és nem hibrid motoros autók is, utóbbiak közé tartozik az Aston Martin is egy kiváló hangú V12-es motorral. Az esélyek kiegyenlítéséről a WEC BoP-szabályokkal próbál gondoskodni: növelik az autók tömegét vagy visszafogják a motorok teljesítményét.
2025-ben 21 hypercar alkotja az élmezőnyt, melyet nyolc gyártó (Aston Martin, Porsche, Toyota, Cadillac, BMW, Alpine, Ferrari, Peugeot) bocsát a gyári és félgyári csapatok rendelkezésére. A WEC idei szezonját megnézve nem lenne meglepő, ha zsinórban harmadjára is Ferrari-sikert látnának a szurkolók, de a 24 óra hosszú, és bármi megtörténhet.
A 36-os Alpine-hypercar
Van élet a nagyok árnyékában is. Az LMP2 kategória gépei valamelyest hasonlítanak is a hypercarokra, ugyanúgy zárt karosszériás autókról van szó. Itt 540 lóerőre 930 kg jut, és ezek a kocsik is tudnak döngetni 325 km/órával, hála a Gibson-féle V8-as motoroknak. A kasztnikat az Oreca szállítja, versenyeztetni pedig csak privát alakulatok versenyeztethetik őket – idén 17 autós a kategória mezőnye.
Az LMGT3 indulói már jobban emlékeztetnek a hagyományos autókra. A homologizált GT3-autók mindegyike hátul hajt, és legfeljebb 5,5 literes szívó- vagy 4,5 literes turbómotor dolgozhat bennük. Itt is van BoP, a 24 indulónak pedig az Aston Martin, a Chevrolet, a Ferrari, a BMW, a McLaren, a Mercedes, a Ford, a Lexus és a Porsche szállítja az autókat.
Több gyártónak van hypercarja és LMGT3-as autója is, közéjük tartozik az Aston Martin is
Kik vezetik ezeket az autókat?
Ahhoz, hogy valakiből Le Mans-i pilóta lehessen, meg kell szereznie a Nemzetközi Automobil Szövetségtől egy licenszet. Ez lehet platina, arany, ezüst vagy bronz. Természetesen minél jobb eredményeket ér el valaki, annál magasabbra rangsorolják. A legkönnyebb – de nem játszi könnyű – bronzlicenszet szerezni, ezt a gazdag idős pilóták kapják leginkább.
Hypercart csak profik vezethetnek, oda legalább aranyjogsi kell. Az LMGTE-autók pilótahármasai közül mindegyik tartalmaz a szabályok szerint bronzlicenszes versenyzőt, emiatt a legjobb – még szintet nem lépő – bronzpilótákért menni is szokott a meccs, amikor átigazolásokról van szó.
A 24 órás versenyt 186 pilóta szeretné teljesíteni, autónként három-három. Jó néhány ismerős arcot az is talál köztük, aki nem követi az endurance-versenyeket. Csak korábbi Forma-1-es pilótából 19 van (pl. Jenson Button, Mick Schumacher, Kevin Magnussen, Robert Kubica), közülük pedig öten már meg is ízlelhették a pezsgőt a 24. óra után, a dobogó legtetején (Sébastien Buemi, Brendon Hartley, Kobajasi Kamui, Antonio Giovinazzi, André Lotterer).
A sárga Ferrari sztárja Robert Kubica
Rajtuk kívül persze lesznek még húzónevek, akiknek lehet szorítani. Ott van például a MotoGP-legenda Valentino Rossi, a magyar felmenőkkel is rendelkező Ferdinand Habsburg, vagy a komplett Iron Dames-csapat, ahol három nő (Sarah Bovy, Rahel Frey, Célia Martin) osztozik egy GT3-as Porsche volánján.
Bízunk benne, hogy ezzel meghoztuk a kedvetek az idei Le Mans-i 24 óráshoz! A hétvége eseményeit kapcsán különleges tartalmakkal is készülünk, ugyanis a helyszínen követjük majd az eseményeket – érdemes lesz hát figyelni a Vezess weboldalát és közösségi felületeit egyaránt!
